A cumizó kisgyerek – akár az ujját szopja, akár gumicumit kap a szájába, általában nem szép látvány.
Tekintete sajátosan réveteg és befelé forduló, ami annak köszönhető, hogy ezzel a “kábítószerrel” képes szinte elandalodni.
A kiscsecsemőnek – különösen aki nem jut anyatejhez és így anyamellhez “igénye szerint”, azonban szüksége van erre az élvezeti cikkre.
A gumicumi ellenzői és támogatói általában markánsan kitartanak véleményük mellett, vajon szüksége van-e a babának mesterséges andalítószerre, vagy jobb, ha megtanulja a kezét a szájába venni, amikor szükségét érzi.
Én az ellenzők táborhoz tartozom, a gumicumi használatát a gondozás és nevelés első kudarcának tartom.
Annyira nem vagyok markáns ebben a témában, hogy sikerült volna minden gyermekemnél elkerülni a gumicumi bevezetését, de ezzel a kudarccal felvértezve legalább megalapozottan merek véleményt alkotni mindkét módszer előnyeiről és hátrányairól is.
Mikortól használatos? A gumicumi már újszülött kortól bevethető. A baba csak egy-két hónapos korában tudja a kezét vagy ujját a szájába venni.
Előnyei? A szülők már az első hónapoktól meg tudják nyugtatni a cumival a nyűgös csecsemőt. Ujjszopásnál a baba saját maga rendelkezik kezével:
o Az első komoly teljesítménye az, amikor a kezével rendelkezni tud
o Amikor szüksége lesz a kezére a játszadozáshoz, nem veszi a szájába a kezét
o Viszonylag állandó tisztaságú.
Hátrányai? A szülők rendelkeznek a cumi felett, odaadják vagy elveszik, attól függően, amikor ők maguk elkezdik szégyellni.
o Éjszakánként kieshet a baba szájából, erre felébredhet
o Később kidobja, kiejti a babakocsiból vagy a kiságyból, ezért állandóan tisztogatni kell
o Játék közben is a baba szájában lóghat.
o Az első hónapokban sokkal több törődést igényel a baba megnyugtatása, különösen hasfájós csecsemőknél okozva álmatlan éjszakákat a szülőknek.
☻Tipp & Trükk
Bármelyik módszer is válik be a babánál, tanuljunk meg együttélni vele. Rendszerint abból származik a probléma, hogy a szülők lelkiismeretfurdalást és szégyent érezve amiért gyermekük “még mindig” cumizik, egyszer csak erőszakkal igyekeznek tiltani és beszüntetni ennek lehetőségét. Ne dobjuk ki a gumicumit hirtelen elhatározással, és ne kössük le vagy kenjük be a kisgyerek ujját! Bízzuk a gyerekre, mikor mond le ezekről, igyekezzünk ingergazdag és érzelmekben gazdag légkörrel körülvenni, ezzel elterelve a befelé fordulást, ami a nappali cumizás velejárója. Éjszaka pedig hagyjuk, hadd élvezze, amíg ezzel tudja magát álomba ringatni, és ő maga nem kezdi el szégyellni a pajtásai előtt.
A fentiek vonatkoznak a babák egyéb vigasztárgyakhoz való ragaszkodására is. Ezek rendszerint takarók, pelenkadarabok, vagy puha játékok, amelyek a csecsemőt életük első heteire-hónapjaira emlékeztetik, és akár évekig kitartóan tudnak ragaszkodni hozzájuk.
Igyekezzünk elkerülni, hogy a cumisüveg – különösen cukros folyadékkal töltve – váljon a baba vigasztárgyává. Ez rendszerint akkor szokott előfordulni, ha a baba a lefekvéskor az ágyában fogyasztja el a folyadékot, anélkül, hogy a mama karba venné.
☻Tipp & Trükk
Ezért szokták ajánlani a műanyag helyett az üvegből készült cumisüveg használatát, mert az amellett, hogy karcmentes, természetes anyag és jobban tisztántartható, nem késztet a gyerek ilyen módon való önkiszolgálásra szoktatására.
